Vát község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szombathelyi kistérség
Lakosság: 696 fő
Terület: 23.27 km²
Népsűrűség: 29,91 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Szombathelytől 15 km-re keletre fekszik a 86. számú főút mentén.

Vát

miért nincs koordináta ide irva?

Nevének eredete

Neve a német Walt személynévből, vagy a wald (= erdő) főnévből származik.

Története

Ősidők óta lakott hely, határában vaskori sírhalom található. Vátot 1226-ban Wald néven említik először. Régi templomát 1324-ben említik, 1404-ből pedig Péter navű plébánosa is ismert. Első ismert birtokosa lukafalvi Zarka Miklós, aki Sarmasd faluval együtt 1329-ben kapta Károly Róbert királytól. Lakói a 16. században reformátusok lettek és csak a 17. század elején tértek vissza a katolikus hitre. A birtokot a 17. század végén Nádasdy Tamás szerezte meg. 1698-ban még valószínűleg a középkori templom állt, mert csak temlpmocskaként említik. A 18. század első felében a régi templom felhasználásával építették a mai templomot, valószínűleg Nádasdy Tamás adományából.

Vályi András szerint "VÁTH. Magyar falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, fekszik Felső-Szilvágynak szomszédságában, mellynek filiája; határja síkos, földgye termékeny, réttye elég, és jó, legelője, fája, erdeje van, piatza Kőszegen, és Szombathelyen." [1]

Fényes Elek szerint "Váth, magyar falu, Vas vmegyében, Sárvár és Szombathely közt: 550 kathol., 30 evang. lak. Közel a helységhez láthatni egy 1787-ben eltöröltetett servita szerzetet és szentegyházat, melly váthiszentkutnak neveztetik, s mellyet gr. Nádasdy Ferencz koronaőr alapitott 1720-ban, s most is az emlitett nemzetség egy adományos lelkészt tart itt maga költségén. A szentegyházban látható csudatevő Szüz Máriához népes bucsujárások történnek." [2]

1910-ben 919 magyar lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A II. világháború után határában szovjet katonai gyakorlótér működött. Ma a községnek a legnagyobb gondot a 86. számú főút hatalmas átmenő forgalma jelenti, emiatt már több tüntetés, félpályás útlezárás volt a településen.

Nevezetességei

A falu római katolikus temploma Szent Kozma és Damján tiszteletére van szentelve.
Kegyhelye egy csodatevő forrás fölé épült. Több mint 300 éves zarándokhely, templomát 1720-ban Nádasdy Tamás építtetette. 1734-ben szervitákat telepítettek ide. Kolostor is épült a templom mellé, melyet 1788-ban II. József rendeletére a szerviták elhagytak. A kolostort később lebontották, a kegytemplom azonban megmaradt és 1945-ben szentélyét újjáépítették.

A Szentkút, az egykori kegytemplom szentélye

A kegyhely története

A váti kegyhely a 17. század második felében válik ismertté. A források szerint a környék Nádasdy Tamás kedvenc vadászterületei közé tartozott. Egy napon, amikor a főúr éppen a tisztáson reggelizett egy koldust pillantott meg aki vak lován érkezett. A ló belegázolt a forrás vizébe, mely a szemébe fröccsent. A víztől a ló visszanyerte a látását. A csoda hatására Nádasdy elhatározta, hogy ezen a helyen kápolnát építtet. Az első kápolna még fából készült, majd nem sokkal később téglából építették fe. A kápolnát 1721. augusztus 20-án Mária Mennybemenetele tiszteletére Nádasdy László csanádi püspök, a főúr testvére szentelte fel. Nem sokkal ezután Nádasdy álmot látott, melyben a képolna helyén kolostor állt, a forrás felett pedig Jézus jelent meg öt sebéből vért folyatva a vízbe. Az álom hatására Nádasdy megegyezett a szervitákkal, akik 1733-ban két szerzetest küldtek Vátra. A rendház 1750-re épült fel. Az útra merőlegesen fekvő emeletes téglalap alaprajzú épület volt, melyhez két templom, egy nagyobb és egy kisebb tartozott. A kisebb templom azonos lehetett az első, Nádasdy által épített kápolnával, kezdetben itt őrizték a kegyképet. A kegykép a Messinában őrzött csodatevő kegykép mintájára tűfestéssel készült. 1743. február 2-án helyezték el ünnepélyesen a templom főoltárán. Az atyák a nagyobb templom alatt épített kriptába temetkeztek. A templomot és a kolostort folyosó kötötte össze. 1788. július 1-jén II. József rendeletére bezárták a rendházat, a szerzetesek a rend még működő kolostoraiba távoztak. A helytartótanács az épületeket és a földet árverésre bocsátotta, melyet Nádasdy Mihály vásárolt vissza a család részére. Nádasdy az épületekre nem tartott igényt és nem engedélyezte az istentiszteleteket sem. Berendezését a környező szegényebb plébániák között osztották szét. Az épületek a 19. században pusztulásnak indultak, csak a kegytemplomot hozták rendbe a század második felében. A II. világháborút követően a templom is az enyészeté lett, tetejét, falait elhordták. A templom hajóját le kellett bontani és 1964-ben csak a szentélyt tudták helyreállítani. A helyreállított kápolnát 1967. augusztus 20-án szentelték fel újra. [3]

Következő községek

További községek